Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013 (I.10.) önkormányzati rendelete

Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013 (I.10.) önkormányzati rendelete
Albertkázmérpuszta belterületének helyi építési szabályzatáról

Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:



I.Fejezet


Általános rendelkezések


  1. Általános előírások


  1. §


(1)Jelen szabályozási előírások hatálya Várbalog község Albertkázmérpuszta településrészének belterületére terjed ki.


(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.


(3)A rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

a)1. melléklet: SZT3/4M jelű, Szabályozási és övezeti terv (belterület, Albertkázmérpuszta) (továbbiakban: övezeti terv)

b)2. melléklet: Eredeti állapotra utaló építészeti stílusjegyek,

c)3. melléklet: Helyi területi védelem,

d)4. melléklet: Helyi egyedi védelem,

e)5. melléklet: Az övezeti jel értelmezése,

f)6. melléklet: A falusias lakóterület övezeti besorolása,

g)7. melléklet: A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti besorolása,

h)8. melléklet: Út mintakeresztszelvények,

i)9. melléklet: Ültethető és nem ültethető fafajok.


2. Értelmező rendelkezések


2. §

E rendelet alkalmazásában:

  1. kötelező szabályozási elem:

a)    a közigazgatási terület határa,

b)    a belterület határa,

c)    a beépített és beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határa,

d)    a meglévő és a tervezett szabályozási vonal,

e)    az építési övezet, övezet határa,

f)    az építési hely határa,

g)    az építési vonal;

  1. irányadó szabályozási elem: az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek közötti meglévő telekhatár, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt telekhatár, továbbá a magánút területének határa;
  2. utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvar keresztszárnyat nem kell beleszámítani;
  3. utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvar keresztszárnyat nem kell beleszámítani;
  4. telek homlokvonala: az építési teleknek a közút, vagy a magánút felőli határvonala;
  5. eredeti telekformáció: 35,0 és 40,0 m közötti telekszélesség, valamint 72 és 76 m közötti telekmélység;
  6. eredeti állapotot őrző építészeti jellemzők: a 2. melléklet szerint.

3. Szabályozási elemek


3. §


(1)A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2) - (3) bekezdésben szabályozott eseteket – a településszerkezeti terv, a szabályozási terv ésa helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabályi előírásokat.


(2)Az övezeti határvonal az övezeti terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m mértékig mozdítható el.


(3)A szabályozási terven jelölt szabályozási vonalak útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb ±2,0m mértékkel elmozdíthatók.


(4)Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható, figyelembe véve a 28. § (1) bekezdésében előírtakat.


4. A telekalakítás szabályai


4. §


(1)Az övezeti terven „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Megváltoztatásához a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve az övezeti előírásokban foglaltakat.


(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen nyelestelek nem alakítható ki.


(3)A rendelet hatálya alá tartozó területen magánút az övezeti terven jelöltek kivételével nem létesíthető. 


5. A telek beépítésének általános szabályai


5. §


(1)A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából tervezett szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a tervezett szabályozási vonaltól kell számítani. A meglévő telek a közterületi bővítés, kialakítás végrehajtásáig is rendezettnek tekintendő.


(2)Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az övezeti terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.


(3)A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely határát az övezeti határvonaltól kell számítani.



6. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai


6. §


(1)Azokban az övezetekben, ahol az övezeti terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.


(2)Kerítés - a telken belül létesített kerítést és a 18. § (1) bekezdésében szabályozott eseteket kivéve - a telek homlokvonalára építendő.



7. Értékvédelem


7. § Területi védelem


(1)Telekszerkezeti védelem alatt áll a 3. mellékletben ekként jelölt terület.


(2)Telekszerkezeti védelem alatt álló területen az eredeti telekformációt meg kell őrizni.


(3)Telket alakítani a telekhatár-rendezés és a telekegyesítés kivételével nem lehet.


(4)Telekalakítás az övezeti előírásokban előírtak figyelembe vétele mellett abban az esetben végezhető, amennyiben az eredeti telekformációhoz közelebbi telekformáció jön létre.


8. §


(1)Helyi utcaképi védelem alatt áll a 3. mellékletben ekként jelölt utcaszakasz.


(2)A helyi védett utcaszakasszal határos építési telkeken új épület építésénél és meglévő épület helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél igazodni kell

a)az eredeti

aa)  beépítési mód,

ab)  tömegarányok,

ac)  tetőformák és tetőfedő anyagok,

ad)  homlokzatképzés (tagolás, színezés),

ae)  nyílászárók kialakítása mellett;

b)amennyiben az eredeti állapotot őrzi, a szomszédos telken álló épület a) pontban felsorolt jellemzőihez.


(3)Az épületek közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.


(4)Az utcaképi védelemmel érintett utcaszakaszon fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja.

a)a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,

b)nem közterületi építménynek az építése.


(5)Az utcaképi védelemmel érintett utcaszakaszon a kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egészségügyi, oktatási, intézményi rendeltetésű építmények kötelezően kialakítandó parkolóit

a)telken belüli elhelyezés esetén az építési hely előkerti határától mért 20,0 m-es területsávban kell elhelyezni úgy, hogy a telekre előírt minimális zöldfelületi aránytól a telek ezen területsávjában legfeljebb 50%-kal lehet eltérni,

b)közlekedési területen az útburkolattal párhuzamosan, a padka burkolásával lehet kialakítani.



9. § Helyi egyedi védelem


(1)A helyi egyedi védelem alatt álló építmények és természeti értékek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.


(2)A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél:

a)a védett épületek jellegzetes tömegét, formáját, eredeti arányaiban kell fenntartani. Bővítés csak úgy végezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai, formái, anyaghasználata illeszkednek egymáshoz. Keresztszárny nem létesíthető;

b)az eredeti alaprajzi elrendezés, különösen a fő tartószerkezetek, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők;

c)a védett épületnek a közterületről látható homlokzatán – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg

ca)  a színezés,

cb)  a vízszintes és függőleges tagoló elemek,

cc)  a nyílások és nyílászárók elhelyezése, mérete és formája, keretezése, jellegzetes szerkezete, anyaga, az ablakok osztása;

d)a védett épület közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.


(3)A helyi védelem alatt álló épület tetőzetének kialakítása

a)a tetőhéjazat anyaga csak cserép lehet,

b)tetőtéri ablak csak a tetőzet síkjában alakítható ki. A közterületről hangsúlyos látványként megjelenő véghomlokzaton tetőtéri ablak nem alakítható ki.


(4)A helyi védelem alatt álló épület közterületről látható homlokzatán kereskedelmi célú reklám, légkondicionáló berendezés, parabolaantenna nem helyezhető el.


(5)A helyi védelem alatt álló építménynek és telkének használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.


(6)Helyi védett építményre bontási engedély kiadása csak rendkívül indokolt esetben, részletes felmérési- és fotódokumentáció készítése, valamint a helyi védelem feloldása után lehetséges.


(7)A helyi védelem alatt álló fasorokat a hiányzó helyeken pótolni kell, az egységes fafaj állományt vissza kell állítani.



10.§ Régészeti értékek


Régészeti értékek előkerülése esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály szerint kell eljárni.



II.Fejezet


Terület-felhasználási, övezeti előírások


  1. Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint


11.§



A településrész területe

a)beépített és beépítésre szánt terület,

b)beépítésre nem szánt terület

terület-felhasználási egységekre tagolódik.


12. §


Beépített és beépítésre szánt terület


a)Lakóterület

aa)  falusias                                                      Lf

b)Gazdasági terület

ba)  kereskedelmi, szolgáltató                          Gksz


13.§

Beépítésre nem szánt terület

a)Különleges beépítésre nem szánt terület       K

aa)  temető                                                       Kt

ab)  sportterület                                                Ks

b)Közlekedési és közműterület                         KÖ

ba)  közút                                                         KÖu

c)Zöldterület                                                     Z

ca)  közkert                                                      Zkk

d)Erdőterület                                                     E

da)  védelmi                                                      Ev

db)  egészségügyi-szociális, turisztikai             Ee


14. §


A rendeletben alkalmazott övezeti jel magyarázatát a 5. melléklet tartalmazza.



  1. Lakóterületekre vonatkozó általános előírások


15. §


A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:

a)falusias lakóterület Lf



16.§


(1)A beépíthető legkisebb telek területe 900 m2.


(2)A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.


17.§


(1)Oldalhatáron álló beépítésnél a főépületnek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.


(2)Az oldalhatáron álló építési hely K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a nyugati oldalhatáron áll.


(3)Az építési telkeken gépjármű tároló csak a fő funkciójú épület megléte, vagy azzal egyidejű építése esetén helyezhető el a 19.§ (1) bekezdésének d) pontját is figyelembe véve.


  1. A falusias lakóterületre vonatkozó részletes előírások


18. §


(1)A falusias lakóterület a sajátos használat szerint az alábbi alövezetekre tagolódik:

a)lakóövezet,

b)magánút övezete,

c)park övezete.


(2)Az övezeti előírásokat az 6. melléklet tartalmazza.


19. §


(1)A falusias lakóterület LfL1 jelű alövezetében

a)fő funkciót hordozó épületként telkenként

aa) egy darab, egylakásos lakóépület, vagy

ab) az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató rendeltetésű létesítmény helyezhető el, melyben lakás a tulajdonos számára kialakítható;

b)a fő funkciót kiegészítő épületként telkenként

ba) gépjármű és egyéb tároló helyezhető el;

c)az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az aa)-ab) alpontokban felsorolt épületek építhetők;

d)a gépjármű és egyéb tároló az építési helyen belül, a fő funkciójú épülettel megegyező oldalhatárra, vagy attól 1,0 m-re helyezendő el úgy, hogy azok homlokzatszélessége és homlokzatmagassága a főépület ezen paramétereit ne haladja meg. Falazatuk, héjalásuk külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen;

e)a fő funkciójú épületeket és a fő funkciót kiegészítő épületeket - az állattartó épületet kivéve - közvetlenül egymáshoz kell csatlakoztatni;

f)a keresztszárnyat kivéve a fő funkciójú épület

fa) homlokzatszélessége 5,5 és 6,0 m közötti,

fb) homlokzatmagassága 3,00 és 3,5 m közötti,

fc) hosszúsága min. 17,0 m,

fd) padlóvonala az útkorona szintjétől ±0,00 és +0,45 m közötti,

ff) az utcára merőleges tetőgerincű,

fg) nyeregtetős, oromfalas kialakítású lehet;

g)a keresztszárny

ga) a fő funkciójú épület bővítéseként az utcai telekhatártól mért 15,0 és 17,0 m közötti távolságon belül létesíthető,

gb) homlokzatszélessége és homlokzatmagassága az utcára merőleges épületrész ugyanezen paramétereit nem haladhatja meg,

gc) oldalhosszúsága 10,0 m,

gd) az utcával párhuzamos tetőgerincű,

ge) nyeregtetős, oromfalas kialakítású,

gg) az utcára merőleges épületrész kialakításával összhangban levő lehet;

h)tetőtéri ablak csak a tetőhéjazat síkjában alakítható ki. A közterületről hangsúlyos látványként megjelenő véghomlokzaton tetőtéri ablak nem alakítható ki;

i)kerítést a fő funkciójú épület oldalhomlokzatához kapcsolódóan, az utcai telekhatártól mért 2,5-3,0 m-en belül kell létesíteni. A kerítés csak lábazat nélküli kialakítású, fa anyagú, függőleges lécezésű, 1,4 és 1,6 m közötti magasságú lehet;

j)telkenként egy kapubehajtó létesítendő;

k)telekalakítás az övezeti előírások figyelembe vétele mellett abban az esetben lehetséges.


(2)A falusias lakóterület  LfL3 jelű alövezetében

a)fő funkciót hordozó épületként telkenként

aa) egy darab, legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el;

b)a fő funkciót kiegészítő épületként

ba) gépjármű és egyéb tároló;

c)az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az aa) alpontban felsorolt épület építhető;

d)a fő funkciót hordozó épület

da) homlokzatmagassága 7,5 m lehet.


(3)A falusias lakóterület LfL4 jelű alövezetében

a)fő funkciót hordozó épületként

aa) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

ab) az aa) albekezdésben meglévő épület esetén a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági, ipari) rendeltetésű épület;

b)a fő funkciót kiegészítő épületként

ba) gépjármű és egyéb tároló,

bb) állattartó épület helyezhető el;

c)az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára vagy ahhoz legközelebb az aa)-ab) alpontokban felsorolt épületek építhetők;

d)a fő funkciót hordozó épület

da) homlokzatmagassága 3,5 m lehet.


(4)A falusias lakóterület LfL5 és LfL8 jelű alövezetében

a)fő funkciót hordozó épületként

aa)  az alapfokú ellátást szolgáló egyházi, igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű létesítmény helyezhető el;

b)fő funkciót kiegészítő épületként

ba) a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület helyezhető el;

c)a templom építményének kivételével a fő funkciójú épület

ca) az utcával párhuzamos tetőgerincű lehet.


(5)A falusias lakóterület LfL2, LfL6 és LfL7 jelű alövezetében

a)fő funkciót hordozó épületként

aa)  egy darab lakóépület,

ab)  kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű épületek építhetők;

b)fő funkciót kiegészítő épületként

ba) a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület helyezhető el,

c)a fő funkciójú épület

ca) az utcával párhuzamos tetőgerincű lehet;

d)a fő funkciót kiegészítő

da) tároló épület az utcával párhuzamos tetőgerincű lehet.


(6)A falusias lakóterület Lfpark jelű alövezetében

a)   építmény a kerti, valamint kegyeleti, hitéleti építmény és a vízellátást biztosító építmény kivételével nem helyezhető el,

b)   a kialakított telek legnagyobb beépítettsége 10 % lehet,

c)   a beépítési mód szabadon álló,

d)   az építési hely határa a telekhatártól mért 5,0 m.


(7)A falusias lakóterület Lfút jelű alövezetében a gépjárműves közlekedésre alkalmas magánút alakítható ki az övezeti terven jelöltek, valamint a 28. § (1) bekezdésének figyelembevételével.


(8)A falusias lakóterület Lfgyal jelű alövezetében a gyalogos forgalom számára magánút alakítható ki az övezeti terven jelöltek, valamint a 28. § (1) bekezdésének figyelembevételével.


  1. A gazdasági területre vonatkozó általános előírások


20.§


A gazdasági terület besorolása sajátos használat szerint:

kereskedelmi, szolgáltató Gksz.



  1. A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó részletes előírások


21.§


(1)A Gksz jelű övezetben a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal csak jelentéktelen mértékben zavaró, kisipari, kisüzemi termelő és szolgáltató tevékenység végzéséhez szükséges építmények helyezhetők el, valamint a gazdasági építményen belül lakás alakítható ki.


(2)Az övezeti előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.




  1. A különleges területre vonatkozó általános előírások


22. §


(1)Különleges terület az övezeti terven K jellel jelölt terület.


(2)A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

a)temető Kt,

b)sportterület Ks.


  1. A temető területre vonatkozó részletes előírások


23. §


(1)A temető Kt jellel jelölt alövezetében

a)a ravatalozó, valamint a sírhelyek építményei helyezhetők el,

b)a kialakított telek legnagyobb beépítettsége 2 %,

c)a homlokzatmagasság 3,0 m lehet,

d)a beépítési mód szabadon álló,

e)az építési hely határa a telekhatártól mért 5,0 m.


(2)A temető KtVf jellel jelölt alövezetében

a)építmény nem építhető,

b)a meglévő zöldfelületet 3 szintű (fa, magas cserje, alacsony cserje) takaró-védőfásításként kell fenntartani.


(3)A temető védőterülete a Kt jellel jelölt alövezetének határától számított 50 m széles területsáv. A temető védőterületén belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem építhető.


  1. A sportterületre vonatkozó részletes előírások


24. §


A sportterület Ks jellel jelölt övezetében

a)   sportolási, valamint az ahhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el,

b)   a kialakított telek legnagyobb beépítettsége 5 % lehet,

c)   a beépítési mód szabadon álló,

d)   az építési hely határa - az övezeti terven jelöltek figyelembevétele mellett - a telekhatártól mért 5,0 m.



  1. A közlekedési és közműterületre vonatkozó általános előírások


25. §


Közlekedési terület az övezeti terven KÖu jellel jelölt közútterület.


26. §


(1)A közlekedési területek szabályozási szélessége:

a)„K” jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó,

b)számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű utak szabályozási szélességét az övezeti terven jelöltnek megfelelően kell kialakítani.


(2)A közlekedési területen a 8. mellékletben szereplő út mintakeresztszelvényeknek megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékű útépítési elemeket kell kialakítani.


(3)A közlekedési területen épület nem helyezhető el.


       (4) A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:

            Hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás a rendelet 8. számú melléklete szerinti út                   mintakeresztszelvényekben meghatározott szakaszon és szélességi mérettel

-útburkolat és padka

-árok

-gyalogjárda

            számára.




27. §


Az övezeti terven KÖu jellel ellátott területek az úthálózatban betöltött szerepük szerint az alábbi útkategóriákba tartoznak.


a)KÖuM               országos mellékút,

b)KÖuTe               települési mellékút,

c)KÖu                 lakóterületi kiszolgáló út.


28. §


Az 50 m-nél hosszabb zsákutcákat járműfordulóval kell ellátni.


29. §


A magánút területén a 8. mellékletben szereplő út mintakeresztszelvényeknek megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékű útépítési elemeket kell kialakítani.


  1. A zöldterületre vonatkozó előírások


30. §


(1)Zöldterület az övezeti terven Z jellel jelölt terület.


(2)A zöldterületek besorolása a sajátos használat szerint:

  közkert Zkk



31. §


(1)A zöldterületen épület nem építhető.


(2)  A zöldterület Zkk jellel jelölt övezetében

a)   kerti melléképítmények, továbbá a pihenést és a testedzést szolgáló egyéb építmények helyezhetők el,

b)   a kialakított telek beépítettsége 2% lehet.




  1. Az erdőterületre vonatkozó általános előírások


32. §


(1)Erdőterület az övezeti terven E jellel jelölt terület


(2)Az erdőterület besorolása az erdő rendeltetése szerint

a)védelmi erdő Ev,

b)egészségügyi-szociális, turisztikai erdő Ee.


33. §


(1)A védelmi rendeltetésű erdő övezetében építmény nem építhető, az övezet területét a védelmi funkciónak megfelelően kell fenntartani.


  1. Az erdőterületre vonatkozó részletes előírások


Az erdőterület egészségügyi-szociális, turisztikai erdő övezetében

a)   építmény nem építhető,

b)   a faállomány megtartása mellett sétaút alakítható ki,

c)   ismeretterjesztő hirdetőtáblák és padok helyezhetők el.



  1. A közműellátásra vonatkozó adatok


34. §


A lakó, a különleges és a gazdasági besorolású területek telkeit el kell látni:

a)villamos energiával,

b)ivóvízzel,

c)közműves szennyvízelvezetéssel, vagy egyedi szennyvíztisztítóval,

d)csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.


35. §


(1)Közművek védőterülete

a)20 kV-os elektromos vezeték szélső szálától mért 5,0-5,0 m széles területsáv.


(2)Az elektromos vezetékek védőterületére vonatkozóan a villamosmű biztonsági övezetéről szóló jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.


(3)A közműves ivóvíz hálózatot az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló jogszabályban előírtak figyelembevételével kell kialakítani.


  1. Környezetvédelem


36.§


(1)Levegőtisztaság-védelmi besorolás: 2. számú Győr-Mosonmagyaróvár légszennyezettségi zóna.


(2)Vízvédelemi besorolás:

a)felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület.

b)felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett befogadó.


(3)Nitrátérzékenységi szempontból nitrátérzékeny terület.


(4)A beépítésre szánt terület környezetvédelmi előírásai:

a)hulladékelbánás,

b)kötelező hulladékelszállítás a községi rendszer keretében,

c)egyedi szennyvíztisztás, vagy kötelező szennyvízcsatorna rákötés.


A beépített, illetve beépítésre szánt területen nőivarú nyárfa nem ültethető.


37. §


A rendelet hatálya alá tartozó területen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak a beruházó által beszerzett, az illetékes hatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.



  1. Táj- és természetvédelem


38. §


(1)A beépítésre szánt területek telken belüli kötelező fásításának növényzetét legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajokból kell kialakítani. Az ültethető, tájra jellemző fafajokat és a nem ültethető fajokat a 9. melléklet tartalmazza.


(2)Meg kell őrizni és vissza kell állítani a telekhatároló díszcserje sávokat.


A rendelet hatálya alá tartozó területen fenyő nem ültethető


I.Fejezet


Záró rendelkezések


39. §


Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.







Csatolmányok

Megnevezés méret
2. számú melléklet
443.79 KB
3. számú melléklet
331.06 KB
5. számú melléklet
18.3 KB
7. számú melléklet
16.66 KB
9. számú melléklet
14.41 KB
4. számú melléklet
301.21 KB
8. számú melléklet
79 KB
6. számú melléklet
21.96 KB