Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete

Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



1.Fejezet

Bevezető rendelkezések


1.A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések


1. § (1) A rendelet célja a település sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények meghatározásával,

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A rendelet hatálya Várbalog község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet a következő mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke

b) 2. melléklet: Eredeti állapotot őrző építészeti elemek

c) 3. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

d) 4. melléklet: Ültethető és nem ültethető fafajok


2. § (1) A helyi védelem célja Várbalog község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség és természeti környezet kiemelkedő értékű elemeinek védelme, azok jelen és a jövő nemzedékek számára történő megóvása.


3. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület megállapításának célja

a) a természeti érték, a természetközeli jelleg által meghatározott tájkarakter,a jellegzetes tájhasználat miatt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek természeti állapotának megóvása, a kilátás- és rálátásvédelem megvalósítása,

b) a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot hordozó településrészek lehatárolása, a meghatározó arculat megőrzése.


4. § E rendelet alkalmazásában:

1. utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti lakóépület homlokzatának függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beszámítani;

2. utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti lakóépület homlokzatának vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani;

3. eredeti telekformáció: Albertkázmérpuszta településrészen a 35,0 és 40,0 m közötti telekszélesség, valamint 72,0 és 76,0 m közötti telekmélység; Várbalog településrészen a 31,0 és 32,0 méter közötti telekszélesség, 90,0-92,0 méter közötti telekszélesség.

4. eredeti állapotot őrző építészeti elemek: Albertkázmérpuszta településrészen a 2. melléklet szerinti elemek.


2.Fejezet

A helyi védelem


2. A helyi védelem feladata


5. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, megőrzése és a nyilvánossággal történő megismertetése.



3. A helyi védelem alá helyezés és megszűnés szabályai


6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.

(2) Helyi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló, vagy megszűntetésére való kezdeményezésnek minősül.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(6) A helyi védelem alá helyezés és megszűnés értékvizsgálat alapján történik.

(7) Az értékvizsgálat elkészíttetése települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester feladata.


7. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti kezdeményezésről az érdekelteket 8 napon belül értesíteni kell a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet (továbbiakban: partnerség) szerint.

(2) Az eljárás során érdekeltnek minősül:

a) a javaslattal érintett ingatlan, vagy természeti érték tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője,

b) a kezdeményező.

(3) Az érdekeltek észrevételt a partnerség szerint tehetnek.

(4) A Képviselő-testület a 3. § (3) vagy (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 180 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az 5. § (9) bekezdésben meghatározott érdekelteket a partnerség szerint értesíteni kell.

(6) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásban át kell vezettetni, melynek kezdeményezéséről a jegyző gondoskodik.


8. § (1) A helyi védelem megszűntetésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben értékvizsgálat állapítja meg, hogy

a) a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével,

b) a védett érték megsemmisül,

c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

d) műemléki védettséget kap.

(2) Védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(3) Védett növényzetet csak szakértő által megállapított életvédelmi és baleset megelőzési okból lehet kivágni.


9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

d) a védelem típusát,

e) a védelem rövid indoklását,

f) a védett értékre vonatkozó értékvizsgálatot,

g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,

h) a védett értéket érintő átalakítások építészeti dokumentumait.


4. A helyi egyedi védelem


10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyedi védelem

a) az építmény egészére vagy annak egy részére, továbbá a minőséget meghatározó részletére, így különösen

aa) anyaghasználatára,

ab) tömegformálására,

ac) homlokzati kialakítására,

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére;

d) egyedi tájérték védelmére

terjedhet ki.



5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása, a védelem céljának megfelelő használata a tulajdonos kötelessége.

(2) A helyi védett építmény rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról, védett növényzet esetén gondozásáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására kötelezheti a tulajdonost.


3. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek


6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül

a) a várbalogi településrész Fő utca menti, eredeti építészeti jegyeket őrző területe,

b) az albertkázmérpusztai településrész Fő utca menti, eredeti építészeti jegyeket őrző területe az országhatártól az egykori major keleti határáig,

c) a belterület és a várbalogi belterülethez nyugati irányból csatlakozó gazdasági, mezőgazdasági használatú területen kívüli, külterületi, természetvédelmi szempontból védett területe.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.


4. Fejezet

A településképi követelmények


7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


13. § (1) Lakóépület építése, továbbá lakóépület tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén a tető héjalásánál pala, hullámpala, cserép- és trapézlemez, továbbá kerítés létesítése esetén műanyagok nem alkalmazhatók.

(2) Az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül gépjármű- és egyéb tároló építése, valamint azok tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén tetőzetük héjalásánál pala, hullámpala, cserép- és trapézlemez nem alkalmazható.



8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi építészeti követelmények


14. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen

a) az eredeti telekformációt meg kell őrizni,

b) telekalakítás abban az esetben végezhető, amennyiben az eredeti telekformációhoz közelebbi telekformáció jön létre, valamint amennyiben az eredeti formáció már nem állítható vissza.

(2) A 3. mellékletben meghatározott kiemelten kezelendő természeti értékkel rendelkező területen épület az erdei kilátó és magasles kivételével nem helyezhető el.

(3) Beépítésre nem szánt területen kerítés, valamint beépítésre szánt területen – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - utcafronti kerítés legfeljebb 180 cm magassággal építhető úgy, hogy legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie. Beépítésre nem szánt területen kerítés faoszlophoz esősített dróthálóval létesíthető, beton lábazat nélkül.

(4) Albertkázmérpuszta településrész országhatártól a 485, 416 hrsz.-ú útig terjedő szakaszán

a) kerítést a fő funkciójú épület oldalhomlokzatához kapcsolódóan, az utcai telekhatártól mért 2,5-3,0 m-en belül kell létesíteni. A kerítés csak lábazat nélküli kialakítású, fa anyagú, függőleges lécezésű, 1,4 és 1,6 m közötti magasságú lehet;

b) telkenként egy kapubehajtó létesítendő. 


9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények


15. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület helyi védelemmel nem érintett telkein új épület építésénél és meglévő épület közterületről látható elemeinek helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél igazodni kell az eredeti

a) beépítési módhoz,

b) tömegformáláshoz,

c) tetőzet kialakításához,

d) homlokzatképzéshez, ezen belül

1. az anyaghasználathoz,

2. az osztópárkány, vagy vízszintes választó elem kialakításához,

3. a nyílászárók elhelyezéséhez, méretéhez, anyaghasználatához, az ablakok osztásához, keretezéséhez, árnyékolásához.

(2) Albertkázmérpuszta településrész országhatártól a 485, 416 hrsz.-ú útig terjedő szakaszán

a) a keresztszárnyat kivéve a fő funkciójú épület

aa) homlokzatszélessége 5,5 és 6,0 m közötti,

ab) homlokzatmagassága 3,00 és 3,5 m közötti,

ac) hosszúsága min. 17,0 m,

ad) padlóvonala az útkorona szintjétől ±0,00 és +0,45 m közötti,

af) az utcára merőleges tetőgerincű,

ag) nyeregtetős, oromfalas kialakítású lehet;

b) a keresztszárny

ba) a fő funkciójú épület bővítéseként az utcai telekhatártól mért 15,0 és 17,0 m közötti távolságon belül létesíthető,

bb) homlokzatszélessége és homlokzatmagassága az utcára merőleges épületrész ugyanezen paramétereit nem haladhatja meg,

bc) oldalhosszúsága 10,0 m,

bd) az utcával párhuzamos tetőgerincű,

be) nyeregtetős, oromfalas kialakítású,

bg) az utcára merőleges épületrész kialakításával összhangban levő lehet;

c) tetőtéri ablak csak a tetőhéjazat síkjában alakítható ki. A közterületről hangsúlyos látványként megjelenő véghomlokzaton tetőtéri ablak nem alakítható ki;

(3) Az (1) bekezdésben előírt igazodást településképi bejelentési eljárás során kell vizsgálni azzal, hogy a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.

(4) A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre nem szánt telkein, az (5) bekezdés figyelembe vételével - az őshonos, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek.

(5) Az ültethető és nem ültethető fafajok listáját a 4. melléklet tartalmazza.

(6) A településképi szempontból meghatározó terület

a) Albertkázmérpuszta településrész országhatártól a 485, 416 hrsz.-ú útig terjedő Fő utcai szakaszán a közterületen a fafajok közül csak közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) ültethető,

b) Várbalogi településrészén a közterületen vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), korai juhar (Acer platanoides), kislevelű hárs (Tilia cordata) ültethető.


10. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények


16. § (1) A védett érték 5 méter sugarú környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:

a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,

b) nem közterületi építmény építése.

(2) Helyi védett értéken, valamint annak 5 méter sugarú környezetében reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél megőrzendő

a) az eredeti alaprajzi elrendezés,

b) a tömegformálás,

c) a tetőzet kialakítása.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél a közterületről látható homlokzaton – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg

a) az anyaghasználat,

b) az osztópárkány, vagy vízszintes választó elem kialakítása,

c) a szellőzők elhelyezésére,

d) a nyílászárók elhelyezése, mérete, anyaghasználata, az ablakok osztása, keretezése, árnyékolása.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben településképi bejelentési eljárás során igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.



17. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.

(2) A táblának a védelem típusát, a védelem alá helyezés évét, valamint amennyiben ismert, a védett érték keletkezésének évét és tervezőjének nevét kell tartalmaznia.

(3) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.



11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak


18. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

1. nem alkalmas terület

a) a település közigazgatási területe.


A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


19. § (1) A település területén reklám és reklámhordozó

a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával,

b) egymást nem eltakaróan,

c) a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület fenntartási munkáit nem akadályozóan,

d) könnyen karbantarthatóan,

e) állékonyan,

f) élénk színeket nem használóan

helyezhető el.

(2) Reklám, reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.

(3) Reklám, reklámhordozó a hagyományt őrző építészeti arculat miatt kijelölt településképi szempontból meghatározó területen nem helyezhető el.


12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


20. § (1) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége az épületek közterületre néző homlokzatán, valamint a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.

(2) Napkollektort magastetős épület esetén a tető hajlásszögével azonos szögben kell elhelyezni úgy, hogy az a tetőzet szélein ne lógjon túl.

(3) Antennatartó szerkezet a lakóépületek tetőzetén, valamint közterületre néző homlokzatán és a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.


5. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


13. Rendelkezés a szakmai konzultációról


21. § (1) Az önkormányzati főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - a településkép védelme érdekében kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről.

(2) Az (1) bekezdésbeli kérelem benyújtása kötelező, amennyiben a tervezett építési tevékenység

a) településképi szempontból meghatározó területen valósul meg,

b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelemmel érintett építmény:

a) ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,

b) látványtervet az építési tevékenységgel érintett építményről, vagy annak környezetéről és a tervezett építményről,

c) a tervezett tevékenység rövid leírását.


22. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az önkormányzat hivatali helyiségében kell megtartani, arról emlékeztetőt kell felvenni.

(2) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.

(3) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.


6. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás


14. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

rendeltetésváltozások köre


23. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,

b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése

esetén.



15. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai


24. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett bejelentésre indul.

(2) A bejelentésnek a jogszabályban meghatározottakat kell tartalmaznia.

(3) Amennyiben a bejelentés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kérelmező nem egészíti ki, a polgármester a tervezett tevékenységet megtilthatja.

(4) A hiánytalanul benyújtott kérelemmel kapcsolatos döntését a polgármester hatósági határozatban hozza meg.


7. Fejezet

A településképi kötelezés, településképi bírság


16. A településképi kötelezési eljárás


25. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

a) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,

b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,

d) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

(2) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le és az (1) bekezdésben meghatározott esetekben hatósági határozat formájában kötelezést bocsáthat ki.

(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát, az építmény, reklám, reklámhordozó és egyéb műszaki berendezés

a) felújítására

b) átalakítására

c) elbontására

kötelezheti.



17. A településképi bírság


26. § (1) A kötelezett, amennyiben nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségnek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

 (2) A településképi bírság

a) felső határa 100 000 forint

b) alsó határa 10 000 forint.

(3) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(4) A településképi bírság megfizetésének módja:

a) közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.



8. Fejezet

Záró rendelkezések


27. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú melléklet
13.2 KB
2. számú melléklet
150.03 KB
3. számú melléklet
1002.8 KB
4. számú melléklet
13.56 KB
1. számú függelék
15.5 KB